- A Perpetual Futures alapjai (arXiv)
Szerző:Songrun He, Asaf Manela, Omri Ross, Victor von Wachter
Absztrakt :Az örök határidős ügyletek – a soha le nem járt swap-szerződések – messze a legnépszerűbb származékos ügyletek a kriptovaluta piacokon, naponta több mint 100 milliárd dollár értékben. A Perpetuals a befektetők számára tőkeáttételes kitettséget biztosít a kriptovalutákkal szemben, amihez nem szükséges rollover vagy közvetlen kriptovaluta-tartás. Annak érdekében, hogy az örök határidős ügyletek és az azonnali árak közötti különbséget kicsiben tartsák, a hosszú pozíciók tulajdonosai időszakonként e réssel arányos finanszírozási rátát fizetnek a rövid pozíció tulajdonosainak. A finanszírozási ráta ösztönzi azokat a kereskedéseket, amelyek hajlamosak szűkíteni a határidős pontok közötti rést. A fix lejáratú határidős ügyletekkel ellentétben azonban a perpetuálisok nem garantálják, hogy bármikor konvergálnak a mögöttes eszközük azonnali árához, és nem állnak rendelkezésre a perpetuálisok ismert, nem arbitrázsárai, mivel a szerződéseknek nincs lejárati dátumuk az arbitrázs érvényesítésére. Itt, a véletlenszerű lejáratú arbitrázs gyengébb fogalmát használva, a súrlódásmentes piacokon az örökös határidős ügyletek arbitrázsmentes árait, a kereskedési költségekkel rendelkező piacokra pedig az arbitrázsmentességi korlátokat vezetjük le. Ezek az arbitrázsmentes árak hasznos viszonyítási alapként szolgálnak az örök határidős ügyletekhez, és egyben stratégiát írnak elő az ezen alapvető értékektől való eltérés kihasználására. Empirikusan azt találjuk, hogy a kripto örökös határidős ügyletek eltérései az arbitrázs nélküli áraktól lényegesen nagyobbak, mint a hagyományos valutapiacokon dokumentált eltérések. Ezek az eltérések a kriptovaluták között érvényesülnek, és idővel csökkennek, ahogy a kriptopiacok fejlődnek és hatékonyabbak lesznek. Egy egyszerű kereskedési stratégia nagy Sharpe-arányokat generál még azok számára is, akik a legmagasabb kereskedési költségeket fizetik a Binance-en, amely jelenleg a volumen szerint a legnagyobb kriptotőzsde.
2. Decentralizált hitelezés és felhasználói: Insights from Compound(arXiv)
Szerző:Kanis Saengchote
Absztrakt:Az engedély nélküli blokkláncok olyan információs környezetet kínálnak, ahol a felhasználók privát módon kommunikálhatnak anélkül, hogy félnének a cenzúrától. A pénzügyi szolgáltatások programozottan kódolhatók intelligens szerződéseken keresztül a tranzakciók automatizálása érdekében anélkül, hogy emberi beavatkozásra vagy a felhasználók személyazonosságának ismeretére lenne szükség. Ezt az új paradigmát decentralizált finanszírozásnak (DeFi) nevezik. Megvizsgáljuk a Compoundot – egy vezető DeFi kölcsönzési protokollt –, hogy megmutassuk, hogyan működik ebben az újszerű információs környezetben, kik a felhasználói, és milyen tényezők határozzák meg részvételüket. A láncon belüli tranzakciós adatok azt mutatják, hogy a hitel futamideje rövid (átlagosan 31 nap), és sok felhasználó vesz fel kölcsönt a tőkeáttételes befektetési stratégiák támogatására (hozamgazdálkodás). Megmutatjuk, hogy a DeFi rendszerkockázata a koncentrációból és az összekapcsolódásból adódik, és hogy a hagyományos kockázatkezelési gyakorlatok milyen kihívást jelenthetnek a DeFi számára.
3. Biztonsági kibocsátás, intézményi befektetők és Quid Pro Quo: betekintés a SPAC-ból (arXiv)
Szerző:Gaurab Aryal, Zhaohui Chen, Yuchi Yao, Chris Yung
Absztrakt:A SPAC két szakaszra osztja egy magáncég tőzsdére lépésének folyamatát: SPAC IPO és egyesülés a céggel. Ez a felosztás lehetővé teszi számunkra, hogy feltárjuk az információs és ügynökségi súrlódások hatását a biztonsági kiadásokra. Ennek érdekében megkülönböztetjük a „prémiumot” a „nem prémium” intézményi befektetőktől, és az értékreleváns információkat produkáló prémium befektetőkkel konzisztens bizonyítékokat mutatunk be. Kevesebb visszaváltással és magasabb bejelentési hozammal járnak. Ezzel szemben a nem prémium befektetők quid pro quo megállapodásokat kötnek, így a mai magas hozamok gyengébb jövőbeli ügyletekben való részvételüket jelentik. Így a quid pro quo lehetővé teszi a gyengébb cégek tőzsdére lépését.
