- A JCMT/SCUBA-2 850 μm-es többletszámot tár fel a megaparsec skálákon a nagy vöröseltolódású kvazárok körül. A túlsűrűség jellemzése és a kvazárok Lyα-ködeihez való igazodásuk(arXiv)
Szerző:Fabrizio Arrigoni Battaia, Aura Obreja, Chian-Chou Chen, Marta Nowotka, Michele Fumagalli, J. Xavier Prochaska, Yujin Yang, Zheng Cai, Nahir Muñoz-Elgueta, Matteo Fossati
Absztrakt:Szisztematikus felmérést végeztünk a nagyz-értékű kvazárok környezetéről szubmilliméteres hullámhosszon, hogy feltárjuk és jellemezzük a poros szubmilliméteres galaxisok (SMG-k) környező eloszlását. Érzékeny JCMT/SCUBA-2 megfigyeléseket végeztünk 3 hatalmas Lyman-alfa köd (ELANe) és 17 kvazármező esetében a 2‹z‹4,2 vöröseltolódási tartományban, amelyeket a legutóbbi Lyα felmérésekből választottunk ki. Ezek a megfigyelések 523 és 101 forrást tártak fel 850 μm-nél, illetve 450 μm-nél S/N›4-nél, vagy mindkét sávban S/N›3-nál észleltek. Monte Carlo szimulációkat futtattunk, hogy 850 μm-es számokat hozzunk létre, és a megcélzott mezők 75%-án felfedjük a többletforrást. Összességében az ELANe és a kvazárok körüli régiók az üres mezőkhöz képest 3,4±0,4-szeres, illetve 2,5±0,2-szeresek. Ezért az SMG-k feleslege valószínűleg az e rendszerek körüli Mpc-méretű környezet része. Az összes mezőt kombinálva és a számlálási analízist radiális nyílásokban megismételve azt találjuk, hogy a túlsűrűségi tényező ›3-ról ~2 cMpc-n belül ~2-re csökken a vizsgált mező szélén (~10 cMpc), ami arra utal, hogy a túlsűrűség nagyobb, mint a térképeink. Kiszámoltuk az SMG-k túlsűrűségének preferált irányait a források helyzetéből, és ezek alapján orientáltuk, és halmozott térképeket készítettünk a kvazárok környezetének forrássűrűségéről. Ez a halmozás egy hosszúkás szerkezetet tár fel, amely egy nagyméretű filamentumra emlékeztet, ≈3 cMpc skálaszélességgel. Végül a túlsűrűség irányai nagyjából a Lyα ködök főtengelyéhez igazodnak, ami arra utal, hogy az utóbbi több száz kpc-n követi az SMG-k által Mpc skálákon leírt nagyméretű struktúra központi régióit. Az SMG-k tagszövetségeit meg kell erősíteni, hogy tovább jellemezzék térbeli és kinematikai eloszlásukat az ELANe és a kvazárok körül.
2. Az új, nagy vöröseltolódású ULAS J0816+2134 kvazár sűrű, nitrogénben dúsított környező régiója z=7,46-nál(arXiv)
Szerző: Ekaterina Koptelova, Chorng-Yuan Hwang
Absztrakt :Bemutatjuk az új, nagy vöröseltolódású ULAS J081621.47+213442.6 kvazár 0,85–2,5 mikronos felfedezési spektrumát és több korszakos fotometriáját, amelyet a Gemini North és közeli infravörös GNIRS spektrográfjával kaptunk. a 4 méteres UKIRT teleszkópok széles látószögű kamerája. Az ULAS J081621.47+213442.6 vöröseltolódása az MgII 2799 emissziós vonaltól mérve z=7.461. A kvazár abszolút magnitúdója M1450=-25,33. A fekete lyuk tömege az MgII 2799 vonal és az Eddington akkréciós sebesség segítségével becsült ~5x10⁸Msun és ~0,7. Az ULAS J081621.47+213442.6 spektruma erős NIII] 1750 emissziós vonalat mutat, a nyugalmi keret egyenértékű szélessége ~12,5 A. A nitrogén nagy mennyisége arra utal, hogy az ULAS J081621.47+213442.6 a nitrogén csúcsán lehet. a körmagos régiót az aszimptotikus óriás ágcsillagok okozzák, ami a csillagkeletkezés nagy része után ~0,25 Gyr várható. Az ULAS J081621.47+213442.6 csillagkitörésének kora, amit a magas nitrogénbőség jelzi, azt jelzi, hogy a kvazár fekete lyukak növekedésének aktív fázisa csak ~0,25 Gyr tartott, ami egy hatalmas kezdeti fekete lyuk magnak kedvezett. Megfigyeltük az ULAS J081621.47+213442.6 UV-kontinuumának fluxusváltozásait is, amelyeket a látóvonal-elnyelő oszlopsűrűség változása okozott ~47 napos nyugalmi időskálán. Az e változásért felelős gázfelhő becsült hidrogénoszlop-sűrűsége N~10^{23,5} cm^{-2}, ami összhangban van a kvazárok széles vonalú régiójában található, többnyire semleges, gravitációsan kötött felhők tipikus oszlopsűrűségével.
