Egyetlen generáció alatt a felgyorsult technológiai ugrások eddig elképzelhetetlen fejlődést tettek lehetővé a globális iparban. De ahogy a környezeti fenntarthatóság központi szerepet játszik a növekedés megőrzésében, a vállalatok és a kormányok egyaránt az IoT-megoldások felé fordulnak a kibocsátás csökkentése és az elavult, életképtelen műveletek frissítése érdekében. A felhőalapú számítástechnika, a gépi tanulási algoritmusok, valamint az adatfeldolgozás és -elemzés terén elért áttörések mellett a Dolgok Internete lehetővé teszi az érzékelők közötti kommunikációt a rendszerek, folyamatok és erőforrások optimalizálása érdekében.

Az IoT piaci értéke a becslések szerint 2030-ra eléri a 14 billió dollárt[1]. Az alaptechnológiák közeledtével a negyedik ipari forradalom összetevői gyorsabban hoznak eredményt. Az ellátástól és a szállítástól a gyártásig – minden vállalkozásban és ágazatban – technológiáit kreatív módon alkalmazzák a hatékonyság javítása, a pénzeszközök megtakarítása és egy fenntarthatóbb társadalom felépítése érdekében.

Hatékony megoldások minimális idő alatt

A World Economic Forum kutatása szerint[2] az IoT jelentős szerepet fog játszani a fenntarthatósági célok elérésében a következő évtizedben. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által felsorolt ​​célok között szerepel az energia- és vízfelhasználás hatékonyságának javítása, az éghajlatváltozás mérséklése és a digitalizálás fokozása – ez az IoT-projektek körülbelül 75%-át fedi le. A WEF világszerte több mint 600 alkalmazást vizsgáló tanulmánya azt sugallja, hogy a fejlesztési előnyök maximalizálhatók anélkül, hogy veszélyeztetnék a kereskedelmi növekedést – ezt az Ecolibrium házon belüli területszakértői és adatelemzői is osztják.

Mivel az éghajlattal összefüggő katasztrófák a világ első oldalait monopolizálják, a vállalkozások környezeti, szociális és kormányzati gyakorlata nagyobb valószínűséggel kerül mikroszkóp alá. A vállalatok a kibocsátások csökkentésével, valamint a villamos energia és a szénhidrogén üzemanyag-fogyasztás csökkentésével igyekeznek javítani pozíciójukat a befektetők, a munkavállalók és az érdekeltek körében.

A Transforma Insights[3] legújabb jelentése azt vizsgálja, hogy a digitális átalakítási megoldások hogyan befolyásolhatják a fenntarthatóság tizenkét kulcsfontosságú területét ("The Clean Dozen"), és felvázolja az üzleti életre és a nulla nettó célokra gyakorolt ​​hatást. Különös hangsúlyt fektetnek az üzemanyag- és villamosenergia-fogyasztásra, mivel az egyik elem közvetlenül kapcsolódik a másikhoz – az elektromos áram előállítása gyakran szénhidrogén tüzelőanyag elégetésére épül. A szén-dioxid-kibocsátás mértéke idővel még inkább tükrözni fogja a gépjárművek egyre nagyobb elmozdulását az elektromos modellek felé, az üzemanyagot energiával helyettesítve. A változás mértékét meghatározza, hogy az áramot atomerőművek, szélturbinák vagy széntüzelésű erőművek termelik-e.

A piszkos energia leszoktatása

A szállításra támaszkodó vállalkozások esetében az IoT növelheti a járművezetői hatékonyságot, miközben javítja a járműpark működését és karbantartását. A flotta telematikája 15%-kal csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást, ami 6%-kal csökkenti a teljes költségeket. Mindeközben a közvetett lehetőségek között szerepel a gumiabroncsok nyomásának figyelése, kiküszöbölve az alulfújás miatt előforduló 8%-os üzemanyag-veszteséget. Legalábbis a megugró üzemanyagköltségek kétségtelenül e rendszerek felé késztetik a flottakezelőket, még ha inkább gazdasági, mint környezetvédelmi okokból. Az önkormányzati szolgáltatások, például a tömegközlekedés is profitálhatnak az ilyen innovációkból, mivel az üzemanyag-felhasználás és a CO2-kibocsátás 10–15%-kal csökken. A SmartSense, az Ecolibrium IoT platformja ezeket a hasznosítható betekintést nyújtja, amely segíti a szervezeteket a működési hatékonyság elérésében, ami megtakarításokhoz és végső jövedelmezőséghez vezet.

A közvetett megtakarítások további forrása az ellátási lánc menedzsmentje, amely számos IoT-megoldást alkalmaz a szállítási, logisztikai és elosztási hálózatok funkcionalitásának javítására. Az olyan közvetlen tényezőkön kívül, mint a konténerkövetés, amely 2–3-mal csökkentheti az üzemanyagköltségeket, a készletkezelési rendszerek segíthetnek a tipikus vállalkozásnak 20%-os helymegtakarítást elérni, ami villamosenergia-megtakarítást jelent.

Az elektromosság optimalizálása

Az IoT-technológiára való átállás a városi infrastruktúrában radikális előnyökkel járhat az intelligens utcai lámpák, a parkolóhely-felügyelet és a közúti forgalomirányító rendszerek formájában. Az Ecolibrium DNS-ében központi szerepet játszik, hogy segítse az ügyfeleket a nulla szén-dioxid-kibocsátás elérésében, és a fenntarthatóság következő hatóköreinek követése városi szinten lehetővé teheti ezt:

  1. Az 1. hatókör a telephelyi berendezések és folyamatok közvetlen kibocsátása – azaz minden olyan tüzelőanyag, amely üvegházhatású gázokat termel. Az intelligens világítás telepítése 20%-kal csökkentheti egy város villamosenergia-költségét, és utcai lámpánként évi 17-34 kg-mal csökkentheti a CO2-kibocsátást. Hasonlóképpen, a parkolóhelyek kezelése lecsökkenti az üresjáratban töltött időt és a szabad helyek keresését, és akár 40%-kal csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, míg a forgalomfelügyelet átlagosan 2%-kal takarítja meg az üzemanyagot minden egyes városon keresztüli utazás során.
  2. A 2. hatókör a vásárolt energia előállításából – villamos energia, hő, gáz stb. – származó közvetett kibocsátások. Az energiamegtakarítást befolyásoló egyik fő infrastrukturális tényező a hálózati működés és a hatékonyság. Az IoT-megoldások közé tartozik az intelligens mérés, amely a városi fogyasztók számára 3–5%-kal, a vállalkozásoké pedig 10–12%-kal csökkenti a fogyasztást. Az átviteli és elosztóhálózatok intelligens irányítása optimalizálja az energiahálózat működését, 7-8%-kal csökkentve a villamosenergia-veszteséget.
  3. A 3. hatókör minden fennmaradó közvetett kibocsátásra vonatkozik, mint például az anyagok és termékek lábnyoma, az alkalmazottak ingázása, a csomagolás stb. Egy város kontextusában az „okos épületek” ötlete jelentősen hozzájárulhat a CNZ teljesítéséhez. A rendszer magában foglalja az épületrendszerek, például a HVAC, a világítás és a szigetelés nyomon követését és vezérlését, a szerkezeten belüli eltérő kihasználtság alapján. Mivel az épületek a világ energiafelhasználásának 55%-át teszik ki, az ebben az ágazatban végzett fejlesztések globális hatása akár 10%-ot is elérhet, 35–40%-os megtakarítást jelenthet a világításon és 20–25%-ot a HVAC-on.

Ezek a megállapítások mind megfelelnek az Ecolibrium alapvető üzenetének: a környezetbarát gyakorlatok kialakítása és a termelékenység fenntartása nem zárja ki egymást. A fenntartható jólét középpontjában az emberek, a bolygó és a profit közötti egyensúly áll.

[1] Chui, M., Collins, M., Patel, M., 2021. Az IoT-érték beállítva 2030-ig: hol és hogyan rögzíthető. [online] McKinsey & Company. https://www.mckinsey.com/business-functions/mckinsey-digital/our-insights/iot-value-set-to-accelerate-through-2030-where-and-how-to-capture-it

[1] World Economid Forum, 2018. [online] Internet of Things: Guidelines for Sustainability. https://www3.weforum.org/docs/IoTGuidelinesforSustainability.pdf

[1] Dhingra, S., Morrish, J., 2022. A digitális átalakulás által lehetővé tett fenntarthatóság [online] «https://transformainsights.com/research/reports/sustainability-enabled-digital- átalakítás"